Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
         1
 
 
Egyesület neve:         KALAND-VÁR Turisztikai és Ifjúsági Programszervező Közhasznú Egyesület
                                   Rövidítve: KALAND-VÁR Egyesület
 
Egyesület székhelye: Budapest 1039 Hollós Korvin Lajos utca 2. 5/50.
Emblémája: Vár két bástyával
Alapításéve: 2007.
Egyesület jogállása: az egyesület önálló jogi személy, közhasznú szervezet
Működési területe: Magyarország, Európai Unió, szomszédos államok
 
Az Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján létrehozott társadalmi egyesület, amely a 2007. szeptember 17-i alakuló közgyűlés döntésével jött létre. Működése kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.
Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az EGYESÜLET CÉLJA ÉS KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE
2.
 
2.1.Az egyesület azzal az átfogó céllal jön létre, hogy a gyermekek és a hátrányos helyzetű csoportok számára olyan kulturális programokat, erdei iskolát, táborokat biztosítson, amelyek lehetővé teszik a szabadidő hasznos eltöltését.  Ezeken a programokon prevenciós nevelő és oktató munkát végezünk, szem előtt tartva az ifjúság képességfejlesztését és az epochális ismeretterjesztést, őrizve a magyar és európai hagyományokat.
Célunk, hogy az egyesület tagjainak oktató és nevelő munkájával a gyermekek és a hátrányos helyzetű csoportok, minél több ismeretet sajátítsanak el az egyesület programjai során. Törekszünk arra, hogy az egyesület programjai alatt kiemelt figyelmet kapjon a környezetvédelem és a céltudatos szelektív hulladékgyűjtés.
Az egyesület a programjait elsősorban táborokban, és olyan helyszíneken valósítja meg, amely alkalmas a csoportos foglalkozásokra és sportolásra.
 
2.2.Az egyesület a felsorolt közhasznú céljait úgy kívánja megvalósítani, hogy a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek és csoportok ? gyermekotthonok, családsegítő szolgálatok- minél nagyobb számban ingyenesen vehessenek részt az egyesület által szervezett programokon. 
 
2.3.Az egyesület közhasznú tevékenységei a 1997. évi CLVI. Törvény alapján a következők:
 
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
9. környezetvédelem,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
 
2.4.Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül, más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; sőt célja, hogy minél több szervezettel, intézménnyel lépjen kapcsolatba, akik részesülhetnek a felsorolt közhasznú szolgáltatásokból, és segítenek közelebb kerülni a célcsoportokhoz. Az egyesület célja közé tartozik az ilyen szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolatlétesítés, együttműködés és tájékoztatás. Az egyesület honlapján rendszeresen tájékoztatást ad programjai időpontjáról, helyszínéről és a jelentkezés formáiról.
 
2.5.Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
 
2.6. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
 
2.7.Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
 
 
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
3.

Az Egyesület tagsága rendes tagokból és pártoló tagokból áll. A jelen alapszabályban, a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli pártoló tagokra vonatkozó rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "pártoló tag" kifejezést.

3.1. Az egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A tagok felvételéről az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés minősített szavazati többséggel dönt. Az egyesület pártoló tagjainak felvétele a közgyűlés hatáskörébe tartozik, tagi előterjesztés alapján a közgyűlés minősített szavazati többséggel dönt.


3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az egyesület munkáját, abban tagként részt vehet. A pártoló tag véleményadási és javaslattételi joggal vehet részt a közgyűlésen, de szavazati joggal nem rendelkezik, az egyesület tisztségeibe nem választható. Ezen kivételek mellett jogosultságait és kötelezettségeit tekintve a rendes tagokkal azonos elbírálás alá tartozik.

3.3. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.
3.4. A kilépést írásban kell közölni az egyesület valamelyik tisztségviselőjével.

3.5. A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A kizárás alá vont tagot az eljárás megindulása előtt 15 nappal írásban kell értesíteni. A közgyűlés kizárási eljárás során a tagok számára biztosított a védekezési lehetőség. A határozat a közgyűlésen kihirdetésre kerül, és a kizárt tag a határozatot írásban is megkapja. Amennyiben a közgyűlés nem találja olyan súlyosnak az alapszabály elleni vétséget, lehetőség van egyszeri írásbeli figyelmeztetésre. A közgyűlés határozata ellen jogorvoslatért a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni.
 
A TAGOK JOGOSÍTVÁNYAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
4.

4.1. Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A tagok az egyesületi tisztségekre választhatók, amennyiben összeférhetetlenség nem áll fenn. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.

4.2. Az egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. Az egyesület pártoló tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni és a vállat kötelességeinek eleget tenni.
 
AZ EGYESÜLET SZERVEI: A KÖZGYŰLÉS ÉS AZ EGYESÜLETI TISZTSÉGVISELŐK
5.

5.1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt ? a cél megjelölésével ? igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 50%+1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés, az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amelynek az időpontját az eredeti meghívóban fel kell tüntetni. A megismételt közgyűlést az eredeti ? határozatképtelenség miatt elmaradt ? közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni, a távolmaradás következményeire való figyelmeztetés mellett.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  • Alapszabály megállapítása, módosítása.
  • Az éves költségvetés meghatározása.
?        Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amely tartalmazza:
1.      a számviteli beszámolót;
2.      a költségvetési támogatás felhasználását;
3.      a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
4.      a cél szerinti juttatások kimutatását;
5.      a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
6.      a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
7.      a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót .
A jelentésbe bárki betekinthet, saját költségére fénymásolatot készíthet. A közhasznú jelentést, tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-áig saját honlapján, az egyesület a nyilvánosság számára elérhető módon közzé teszi.
  • A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
  • A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
  • Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás
  • Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása
  • Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása, amennyiben az alapszabály rendelkezései vagy az erkölcsi normák ellen súlyosan vét. Munkájukkal nem elősegítik, hanem hátráltatják az egyesület működését.
  • A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, amennyiben az alapszabály rendelkezései vagy az erkölcsi normák ellen súlyosan vét. Munkájukkal nem elősegítik, hanem hátráltatják az egyesület és a Felügyelő Bizottság működését.
  • Döntés minden kérdésben, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.
  • Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása.

5.2. A közgyűlés ? eltérő rendelkezés hiányában ? határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.
Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Az éves beszámoló elfogadása a közgyűlés általános határozathozatalának szabálya szerint történik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amelyek helyszínét és időpontját az egyesület honlapján közzé kell tenni.

5.3. Az egyesület ügyintéző és képviselő szervei: Az egyesület ügyintéző és képviselő szerve a közgyűlés által választott 3 főből álló elnökség látja el. Az elnökség tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök és a titkár.
A közgyűlés mind az elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 5 évre választja. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról ? a közgyűlés, ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett ? dönteni.
A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
 
5.4.Az elnökség valamennyi tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség szükséghez képest ? de legalább évente négyszer ? tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Az elnökség ülései nyilvánosak, amelyek időpontját és helyszínét az egyesület honlapján minden esetben fel kell tüntetni. Bármely, az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.

5.5. Az elnök jogai és kötelességei:
  • a közgyűlést bármikor összehívhatja,
  • a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja,
  • a kiadások számláit ellenőrzi,
  • megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez,
  • harmadik személyekkel való szerződések megkötése,
  • a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie,
  • a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,
  • az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése
  • a felsorolt tevékenységek ellátása során felmerült költségire térítés illeti meg.

5.6. Az alelnök jogai és kötelességei:
  • az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,
  • az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges
  • a felsorolt tevékenységek ellátása során felmerült költségire térítés illeti meg.
 
5.7. A titkár (vagy külön választott pénztáros) jogai és kötelességei:
  • az egyesület pénzállományának kezelése,
  • a számlák kezelése és nyilvántartása,
  • a pénztárkönyv vezetése,
  • mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése
  • a felsorolt tevékenységek ellátása során felmerült költségire térítés illeti meg.
 
A titkár megbízási szerződés alapján látja el feladatát, felette a munkáltató jogokat az egyesület elnöke az alelnökkel egyetértésben, az utasítás adási jogokat mind az elnök, mind az alelnök gyakorolhatja.

5.8. Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.
5.9. A közgyűlés levezető elnök, a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. Az elnök köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

5.10.Az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. Az elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
 
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
6.

Az egyesület képviseletére az elnök, az alelnök és a titkár jogosultak oly módon, hogy az egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt hármójuk közül ketten, az elnök és az alelnök közösen létesíthetnek. A képviselők rendelkeznek az egyesület számlája felett is.
AZ EGYESÜLET NYILVÁNTARTÁSA
7.
7.1 A közgyűlés és az elnökség döntéseiről nyilvántartást, - jegyzőkönyvet- kell vezetni, amelyen fel kell tüntetni a döntések tartalmát, idejét, hatályát. Szintén tartalmaznia kell a döntés mellett és ellene szavazók számát. A közgyűlés és az elnökség döntéseit az érintettekkel a döntés napjától számított 8 napon belül írásban kell közölni.
7.2.Az egyesület működésének módját, a szolgáltatások igénybevételének módját, a beszámoló közléseket, valamint a közgyűlés és az elnökség döntéseit az egyesület honlapján teszik nyilvánossá, és felhívást helyez el a helyi önkormányzat hirdetőjén.
7.3.Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba és jelentésekbe bárki betekinthet az egyesület székhelyén, előzetes időpont egyeztetés útján, vagy az erre külön kijelölt havi alkalmak egyikén, amelyről az egyesület honlapján kaphat tájékoztatást.
 
AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA, BEVÉTELEI
8.

7.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből, adományokból, állami és szervezetek támogatásaiból, pályázati pénzek, rendezvények kiadványok bevételeiből, gazdálkodik, és ezek bevételeivel számol. A tagsági díjakat az egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. Az éves tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg, amely 1000 Ft/év, amely minden folyó év október 1-vel kerül befizetésre.
7.2. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagos jelleggel folytathat céljai megvalósításának gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, közhasznú tevékenységeit nem veszélyeztetve.
Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
 

7.3. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
7.4. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

7.5. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradványösszegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
 
                    AZ EGYESÜLET KIADÁSAI
         9.
 
 Az egyesület általános kiadásai, amelyek az éves programok szervezésekor felmerülnek:
  • Szakemberek bér jellegű kiadásai
  • Programok költségeinek fedezése
  • Működési költségek fedezése
  • Társszervekkel közösen meghirdetett programok szerződésében vállat költségei.
 
 
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
10.
 
9.1. A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel.

9.2. A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

9.3. A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg 5 évre.


9.4. A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. A Felügyelő Bizottság tagjai a közgyűlésen szavazati, míg az elnökség ülésein tanácskozási joggal vehet részt.


9.5. A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.
A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Munkarendjét maga határozza meg. A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban.
A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet felügyelő bizottsági tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig ? felügyelő bizottsági tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A felügyelő bizottsági tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a vezető szerv elnöke vagy tagja, a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatását-, illetve a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója.
A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni.
9.6. A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

9.7. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
 
9.8. Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

9.9. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
 
 
VEGYES RENDELKEZÉSEK
11.

10.1.Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
10.2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, illetőleg a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Budapest, 2007. szeptember 17.
 
 
                                                                                                         
                                                                                                          Nagy Gergő Adrián
                                                                                                                      elnök              

                                                           

 
Oldalmenü
Diavetítő
Naptár